die Sonne wird heute nicht untergehen

Legszívesebben ordítanék, vagy hozzávágnék egy széket valakihez, de nem biztos, hogy javítana a helyzeten. Elegem van mindenkiből, nem úgy, mint amikor az összes tanár köcsög, az emberek csúnyán néznek rám, és a buszsofőr nem nyitja ki a hátsó ajtót. Nem úgy, mint amikor töri a cipő a lábamat, és otthonhagyom a bérletemet, aztán meg az igazgatóhelyettes kiküld mindenkit a dohányzóból. Nem. Egyszerűen felbasz mindenki. De hagyjuk, amúgy nem is lenne okom panaszkodni. Sőt.

2011. 11. 10.  -  Rammstein, Papp László Budapest Sportaréna

Csütörtökön 4-kor átjött Zizi, elkészültünk, és fél5 körül indultunk anyáékkal, tesómmal és vele kocsival Pestre. Az utat hátul végigröhögtünk, három 9GAGger összekerült, várható végeredmény. Odaérve az ArénaPlázában találkoztunk Gergőékkel, aztán vártunk rájuk még vagy 10 percet, aztán gyalog irány a PappLászlóBudapestSportaréna. Itt basztak fel legelőször, már akkor se vágtam minek kell gyökereskedni, de mindegy, ketten mentünk be Zizivel, tesómékat kint hagytuk, gondoltam majdcsak betalálnak. Sajnos igazam lett, de amúgy leszarom. Már kezdett a Deathstars, mikor mi elfoglaltuk a helyünket a legfelső, legtávolabbi sorban. Csapatásra nem igazán alkalmas pozíció, de a kilátás jóvolt. A Deathstars is adta, de az igazi az volt, amikor a 20perces nagyszünet után végre a színpadra lépett az a kibaszott Rammstein:D  Hatalmas show-t csináltak, pirotechnika, tűzijátékok, tologatható 2méteres fasz külön a Pussy-hoz, tűznyelők, futópad, lángoló angyalszárnyak, szikraeső, meg sorolhatnám. A Sonne volt a legelső szám amit betoltak (abszolút kedvencem), utána még jött egy csomó amit ismertem, meg még több amit nem. Mindkét banda nagyonjól összehangolt, igényes zenét tolt, és ráadásul élőben is nagyon élvezhetőek voltak (pluszpont a két énekesnek).  Összesítve, 'laikusként' is nagyon élveztem. A koncert után indultunk kifelé, Zizi és tesóm vettek egy-egy posztert, aztán már mentünk volna ki az ajtón, amikor Zizi felhívta a szintén valahol a helyszínen lévő barátnőjét. Akkor derült ki, hogy a lány éppen a Deathstars tagjaival fotózkodik valahol a közelben. 1-2 perc alatt berohangáltuk az egész helyet, hogy megtaláljuk az említett fiatalembereket. Velük fotózkodtunk, dumáltunk meg ilyenek, senki nem sietett sehová. (Zizit lesokkolta a dolog - 13 éves kora óta a kedvenc zenekara, alig bírta elhinni hogy tényleg találkozott velük:D). Aztán vissza Arénába, onnan hazafelé kocsival, útközben mekizés. Született pár aranyköpés is azért.

*autósmeki*

én: egy közepes McChicken menüt kérek.

mekis srác: milyen üdítővel?

én: legyen kóla

srác: és hasábburgonyával vagy burgonyahasábbal?

*2másodperc kínos csend, aztán mind az 5en felröhögünk a kocsiban)

srác: jó, tudom hogy vicces, de komoly kérdés volt..

*bemegyünk wc-re zizivel, mintha az Ich Will intróját hallanám a rádióban)

én: hohó, csak neeeeeem...???

zizi: akkor... ez most metál.. vagy csak a wc zúg??:D

*kocsiban visszafeleúton alvás vége, józsánál gyanútlanul ébredezek*

én: ojnkdslalfgbéoaíadsfjné..

zizi: te hallod.. AZ OTT NEM EGY KENTAUR?

miapicsa?:DDDDDDDDD

szóval volt mit röhögni, jóvolt összeségében az este. sokat nem buliztunk (ülve nehezen), de kultúrálódtunk, és olyan emberekkel találkoztunk akikkel valószínűleg soha nem tudtunk volna. fuckyeah.

2011. 11. 11. Kórházparty & Irie Maffia/Punnany Massif/Vibekillaz @ Lovarda, Debrecen

reggel 11 körül ébredeztem, mama 12 körül hívott hogy korábban menjünk már ebédelni, majd elmondja hogy miért. Odamegyünk, látom hogy szarul van, mondom úristen mibaj. Kiderült, hogy elfertőződött egy pici seb a kezén, és begyulladt a jobb mutatóujja (többszörösére feldagadva, mama lázas, minden baja van, namondom fasza), mondtam hogy hazaszaladok szemüvegért aztán elmegyek vele a Kenézybe. Mire visszaértem mamához, Öcsi is befutott, ő mondta, hogy elvisz minket, meg marad ő is. Okés, Kenézyben azt mondták hogy mivel ez egy égési seb volt először, ezért menjünk a klinikára. Fuck that shit, mentünk kocsival a klinikára, ott kb 2 órát dekkoltunk a bőrgyógyászaton, és visszaküldtek minket a kenézybe egy kibaszott beutalóval, meg a riogatással hogy mama akár az ujját is elveszítheti. Ahaoké köszi srácok. Visszamentünk, ott nemsokára sorra került mama, mondták hogy be kell feküdnie, meg hogy aznap este műtik a kezét. Öcsi mondta, hogy majd ő ottmarad, úgyhogy én eljöttem (ez ilyen 5óra körül lehetett). Indultam volna gyalog haza, amikor eszembe jutott, hogy megígértem Márkónak hogy felhívom. Felhívtam, mondtam hogy jöjjön át aztán meg menjünk együtt Lovardába. Azt mondta, Lovardába nincs kedve jönni, de végül rávettem. Szóval elindultam felé, az ellenkező irányba, hogy majd valahol félúton összetalálkozunk. Közben már ott sírtam az úton (mi a picsa? mikor szoktam én sírni? mikor sírtam utoljára?), kikészített ez a kórházasdi. Látni a sok egyedül hagyott, beteg, öreg embert, akik már nem is tudnának magukról gondoskodni, és szemmel láthatóan a rokonaik (ha vannak egyáltalán) leszarják őket.. Felírom a "why i wanna die young"-listámra. Namindegy. Taliztam Márkóval, átjött, elvoltunk, aztán anya felvitt minket Lovardába. Ott megvettük a jegyet, és akkor derült ki hogy 1 órát csúszik a program, és nem az Irie kezd, hanem a Vibekillaz (akikre amúgy rohadtul nem volt kíváncsi senki). Én úgy beszéltem anyával, h kb 11ig maradok, hát ez már itt dőlt meg. Vibekillaz szar volt, legalábbis nem miattuk jöttünk, viszont muszáj voltunk végigülni. Mondjuk annyira jó volt, hogy közben Columbot meg Busamant elkaptam egy-egy képre:D Márkó ekkor közölte velem, hogy ő márpedig lelép a koncert végén.. Aha oké végülis akkor egyedül leszek de menjél nyugodtan, mit számít az.. Szerencsére mikor mentünk kifelé, szembetalálkoztam Hankával és Sárával, aztán Fruzsival is, úgyhogy találtam társakat:D Kikísértük Márkót, aztán húztunk visszafele. Nemsokára kezdett a Punnany, vettünk 1-1 sört aztán bementünk a 2. sorig. Ott rohadtjól elvoltam, betolták a kedvenc számaimat (bár az Elfogyni az ölelésben nagyon kellett volna még). Aztán szünet, és jött a híreshírhedtimádnivaló Irie Maffia. 2. sorban voltam ott is, felkúrtak a hülye picsák előttem, akiket csak a pasijuk vitt be, közben meg kb azt se tudták, hogy melyik banda játszik. Aha, jó helyen voltak... Egyszer lennék első sorban. Na mindegy, Sena ígyis rámkacsintott, Kemon megfogta a kezemet, Busa már integetett.. :D az élet apró örömei. Rohadtjóvolt, annyi a lényeg. Ahogy vége lett az uccsó számnak (HandsInnaTheAir, mi más.. :), már jöttem is elfele, ez volt fél2kor. Itthon beestem az ágyba, és úgy aludtam el, hogy a fülemben még hallottam a zenét.  Holnap pedig leírom, hogy mi volt azon a híres-neves november 12.-i szombaton. Addigis gutenabendmonchéri